[vc_row][vc_column width=”2/3″][vc_wp_text]

[xyz-ips snippet=”metadatatitle”]

 

[/vc_wp_text][/vc_column][vc_column width=”1/3″][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”2/3″][vc_column_text]

A lehallgatásról készült felvételt mindenki ellen felhasználhatják majd!

Ha valaki telefonon súlyos bűncselekményről fecseg, az erre vonatkozó információt akkor is felhasználhatják majd bizonyítékként, ha a lehallgatás más ellen irányult és az akciót egészen más bűncselekmény miatt kezdeményezték. A ma hatályos szabályok szerint az ilyen felvételt ki kellene dobni.

Bárki ellen és bármilyen bűncselekmény gyanúja esetén felhasználhatják majd a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat, ha a parlament elfogadja a múlt héten beterjesztett igazságügyi csomagot, amelynek része a büntetőeljárási törvény módosítása is.

A ma hatályos szabályok szerint bármilyen fontos körülményre is utaljanak a nyomozás elrendelése előtt bírói vagy igazságügy-miniszteri engedéllyel folytatott titkos felderítés – például telefonlehallgatás, magánlakás be mikrofonozása vagy a postai küldemények felbontása útján – szerzett információk, azokat csak igen korlátozottan lehetett a büntetőeljárásban bizonyítékként előhúzni. Az egyik feltétel, hogy az engedélyben megadott célszemély viselt dolgairól legyen szó, míg a másokra nézve terhelő adatokat legfeljebb akkor lehet hasznosítani, ha ők ugyanazt a bűncselekményt követték el, amelynek titkosszolgálati eszközökkel történő felderítésére a bűnüldöző hatóság felhatalmazást kapott.

Még kacifántosabb a helyzet, ha nem bűnüldözési célú, hanem a fontosabb közhatalmi vagy gazdálkodó szervezetek nemzetbiztonsági védelmét szolgáló titkos akcióról van szó. Ebben az esetben – például egy telefonlehallgatáskor – hiába derül ki, hogy az engedélyben megjelölteken kívüli más személy esetleg bűncselekményre készül, mert az erre utaló adatokat a nyílt eljárásban nem lehet felhasználni. A nyomozók persze ilyenkor sem teljesen tehetetlenek, hiszen az ügy felderítése érdekében próbálkozhatnak engedélyhez nem kötött módszerekkel – többek között megfigyelhetik a gyanúba keveredett embert –, s az sem kizárt, hogy vele szemben később a bíró jóváhagyásával alkalmazzanak titkosszolgálati eszközöket.

Könnyen előfordulhat azonban, hogy a megszerzett információ egyedinek és megismételhetetlennek bizonyul, mert a célszemélyek soha többé nem beszélnek arról a cselekményről – például egy vesztegetési kísérletről vagy már megtörtént hivatali visszaélésről –, amely felkeltette a lehallgatók érdeklődését. Korábban valami hasonló történt a Fővárosi Földhivatalok vesztegetéssel gyanúsított vezetőjének ügyében, akit utóbb emiatt nem is marasztaltak el. Igaz, ott felmerült a titkosszolgálat felelőssége is, mert nem tettek azonnal feljelentést, hanem tovább folytatták az adatgyűjtést, s az ügyről a nyomozás lefolytatására jogosult szervek csak jelentős késedelemmel szereztek tudomást.

A közigazgatási és igazságügy-miniszter ezen a területen is rendet akar, és a büntetőeljárási törvény módosítását kezdeményezi. A tervezet szerint a titkos információgyűjtés során bárki akadjon horogra, ellene a felderítés során keletkezett adatok gyakorlatilag korlátlanul felhasználhatók lesznek, feltéve, hogy a titkosszolgálat – amely maga nem nyomozhat – azonnal feljelentést tesz, illetve a rendőrség vagy az ügyészség nyomban büntetőeljárást indít. Ez persze nem minden bűncselekményre igaz, hanem csak azokra, amelyeknél a titkosszolgálati eszközök alkalmazása egyáltalán szóba jöhet. Ezek a legalább öt év börtönnel sújtható, illetve üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett cselekmények, de például a hivatali visszaélés a büntetési tételtől függetlenül e körbe tartozik.

A büntetőeljárási törvény módosítása után a bűncselekményre utaló adatokat tehát nemcsak az engedélyben szereplő személy meghatározott jogsértése esetén lehet bizonyítékként a bíróság elé terjeszteni, hanem a súlyosabb bűnügyekre utaló valamennyi információt felhasználhatják majd. Szélső esetben így az is elfordulhat, hogy olyan beszélgetést hallgatnak le, amelyben a hatóságok előtt korábban ismeretlen ember az eljárás tárgyát képező ügytől teljesen független más bűncselekményről fecseg ki telefonon részleteket. Most az ilyen felvételt ki kell dobni, bár azt semmi nem tiltja, hogy az ügyet más módon bizonyítsák. Jövőre azonban már nem lesz szükség kitérőkre, kétes sikerrel kecsegtető újabb akciókra, mert a cselekményt – amelyről a bűnüldözők tulajdonképpen véletlenül szereztek tudomást – a felvétel alapján bizonyíthatják.

Forrás: nepszabadsag.hu

[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/3″][vc_wp_text][xyz-ips snippet=”metadatatime”]

[/vc_wp_text][/vc_column][/vc_row]

Pin It on Pinterest